Ma, május 13-án, Zalaegerszeg város napján érdemes egy kis visszatekintést tenni, hogy is alakult a története a várossá válás útján. Először is tisztázni kell azt a félreértést, amely szerint 1885-ben rendezett tanácsú várossá válásakor ez olyan pozíciót jelentett, mint ma a megyei jogú város. Ez nem igaz, a megyei jogú város akkori elnevezése törvényhatósági jogú város volt és ezzel a státusszal Zalaegerszeg nem rendelkezett.
A feudális korban, tehát 1848 előtt Zalaegerszeg jogilag város volt, mégpedig mezőváros (oppidum), ez a kategória azonban a polgári államban megszűnt. A kiegyezés után, 1870-ben és 1871-ben rendezték először a települések jogállását, ekkor jött létre a két városi kategória, a kisebbek rendezett tanácsú várossá válhattak, a nagyobbak pedig megkaphatták a törvényhatósági jogú város rangot. Zalaegerszeg azonban ekkor egyik sem lett, hanem maradt nagyközség, azaz ugyanabban a kategóriában volt, mint egy nagyobb falu. Ennek az volt az oka, hogy a törvény nem sorolta be automatikusan a településeket a különböző kategóriába, azt az adott településnek kellett kérelmeznie. Egerszeg akkori vezetői azonban nem kérelmezték ezt a jogot, csak 1885-ben, s ekkor vált Zalaegerszeg jogilag is várossá, hivatalos jogi nevén rendezett tanácsú várossá. A nagy különbség a két kategória között az volt, hogy a törvényhatósági jogú város – ahogy ma a megyei jogú város – a vármegyével azonos rangban volt, a rendezett tanácsú város pedig a megye alá tartozott. Tehát például a költségvetését is a megyei közgyűlés hagyta jóvá.
Ez a helyzet 1929-ben változott meg kis mértékben, amikor egy törvény megváltoztatta az elnevezést és a rendezett tanácsú várost attól kezdve – hogy bonyolítsuk a dolgot – megyei városnak nevezte. Vagyis Zalaegerszeg 1929-ben a megyei város kategóriába került, de ez még mindig nem ugyanaz, mint ma a megyei jogú város, mert azok továbbra is a törvényhatósági jogú városok maradtak. Utóbbit például Nagykanizsa történelme során többször kérelmezte, mivel a lakossága jóval nagyobb volt Egerszegénél, de sosem kapta meg. Ez az állapot a szocialista rendszer kiépüléséig, 1950-ig maradt meg, amikor létrejött a tanácsrendszer és a városi tanácsok. A kommunista pártállam 1954-ben szabályozta a városok státuszát, ugyancsak két részre osztva őket. Létrejött a járási jogú és a megyei jogú város, ahol Zalaegerszeg a kisebb kategóriába, a járási jogú városok közé került, ami azt jelentette, hogy a járási tanáccsal volt azonos rangú és ugyanúgy, mint a háború előtt, a megyei tanács hatásköre alá tartozott. A megyei jogú város kategóriába Magyarországon 1954 és 1971 között csak négy város tartozott: Debrecen, Miskolc, Pécs és Szeged. Ezt az elnevezést 1971-ben kis mértékben megváltoztatták és ezek a város, de most már Győrrel kiegészülve a megyei város elnevezést kapták meg, amely állapot egészen a rendszerváltásig megmaradt. 1990-ben, a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendezte a városok jogállását, újra létrehozta a megyei jogú város kategóriát, amely rangot akkor már 20 város kapott meg, s köztük Zalaegerszeg is.
Dr. Paksy Zoltán
történész, főlevéltáros
a Tiéd a Város Egyesület elnökségi tagja